A makói Palya Bea népdalénekes a nőiességről

A makói születésű Palya Bea egy olyan műfajt képvisel, mely nem a legnépszerűbb ma hazánkban: népdalokat énekel magyarul, cigányul, törökül és bolgárul. Arcát mégis egyre többen ismerik. Emberségével, életigenlő természetével, kozmopolita karakterével felhívja magára a figyelmet.Egy nemrégiben indult női magazin önt is arcának választotta. Miért tartotta fontosnak elvállalni a felkérést?
– Sose csináltam még ilyet, izgatott a feladat. Az újság francia kiadását már ismertem. Tudtam, hogy fontos humanista kérdéseket vet fel, amilyeneket kevés női lap. A divatot nem követem, viszont fontosnak tartom az olyan témákat, mint a társadalmi felelősségvállalás, az esélyegyenlőség.

Tükörpaloták

– A kampány szlogenje: „Íme, a nő!". Ön szerint milyennek kell lennie a nőnek?
– Elsősorban nemcsak nőnek, hanem az önismeret útját járó embernek, aki ezáltal egyre többet tud adni másoknak. Női testben létező léleknek.

– Esélyegyenlőségi nagykövetnek választották az idén. Ez mivel jár?
– Talán azért is kaptam ezt a címet, mert kellett egy arc, aki erről beszél. Nincsenek misztikus, emberjobbító szándékaim. Az esélyegyenlőség szerintem önismeret, szeretet és figyelem. Nekünk kell megtalálni a saját esélyeinket – ezek pedig sosem egyenlők. Úgy kellene élni, hogy a sejtjeinkből is áradjon a szeretet, mert tükörpalotákban létezünk: azt látjuk, amik mi vagyunk.

Kíváncsiság, férfiak

– Higgadt, bölcs életszemlélete van. Merítkezik valamilyen tanításból, vagy önből fakad mindez?
– A karakterem nem engedné meg, hogy nyugodt és bölcs legyek. Szélsőséges vagyok, és ezt meg kellett tanulnom kordában tartani. A kreatív valóságteremtés nevű tréningen sok olyan gyakorlatot végzek, ami segítségemre van. Akár abban, hogy hogyan vezetek csapatot, akár abban, hogy hogyan tudok továbblépni, ha hibáztam, vagy ha gyenge vagyok.
Élt és dolgozott már Franciaországban, Hollandiában. Mi segíti az útját, hogy helyt tudjon állni egy teljesen új környezetben?
– Nem mindig voltam érett, mikor ezeken a helyeken jártam. Egy-két rossz lépést is tettem, de tanultam belőlük. Mindig vezetett a kíváncsiság, és persze a zenetanulás. Bevallom: a férfiak is.

– Makón született. Milyen élményei vannak a környékről?
– Egy évig laktunk itt. Anyukám magyarcsanádi, a testvérei máig itt élnek. Amikor jöttünk, nagymamám kitárta a karját, és valamiféle táncos hangsúllyal azt mondta: „drága lánya mamának". Szerettem még, hogy anyukám elkezdett ö-vel beszélni.

Érnie kell még

– Parasztcsaládban nőtt fel, földet műveltek. Mostani élete már messze nem hasonlít arra az életformára.
– Nem akarok tündérmeséket kelteni. A szüleim tsz-ben dolgoztak, de közel állt hozzájuk a paraszti mentalitás. Mára remek nagyszülők.

– A klasszikus családmodell ön előtt is perspektíva?
– Olyan anyukának képzelem inkább magam, aki jön-megy, énekel, és kezdetben a gyereke vele tart. Aztán ha kell, ott leszek mellette, de igyekszem őt önálló életre nevelni. Nem lesz belőlem hagyományos anyuka. Szeretnék csinos és tetsző nő maradni, a munkámat sem akarnám feladni. Érnem kell még ehhez.

Palya Bea Washingtonban is sikert aratott2009. február 09.