Szeretettel köszöntelek a NÉPDALOK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
NÉPDALOK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a NÉPDALOK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
NÉPDALOK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a NÉPDALOK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
NÉPDALOK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a NÉPDALOK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
NÉPDALOK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
9 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 0 hozzászólás
| Törőcsik Attila: A magyar népdalok szövegvilága - Katonadalok A magyar népdalok szövegei a néplélek rezdüléseit tükrözi vissza, hívebben ábrázolva egy-egy történelmi korszakot, mint a z egykori krónikák leírásai. A népdalok forrása elsősorban a szegényebb társadalmi rétegben élőktől származik (parasztok, pásztorok), ugyanakkor tekintélyes számú úgynevezett katonanótát is rejt a műfaj. Ezek kialakulása és elterjedése háborús, konfliktussal terhelt időszakokra nyúlnak vissza. Jelentés tartalmuk szerint „tudósíthatnak” dicsőséges eseményekről, de találkozhatunk kvázi pacifista népdal szövegekkel is. Előbbiek közé tartoznak a toborzók illetve egy-egy győztes csata után keletkezett dalok , utóbbiak halmazát egy vesztett csata utáni, a háborúból kiábrándult, a távoli az otthontól, honvágytól terhelt katonák énekei. Témájuk szerint lehetnek toborzók, sorozási nóták, katonakísérők- és siratók, kaszárnyadalok, menetdalok, csatadalok, leszerelődalok és hadifogolynóták és bújdosók. Az aradi nagy kaszárnya dombon van Az aradi nagy kaszárnya dombon van. Akármerről fújja a szél, hideg van. Fújja a szél – seje-haj –, nem szabad házasodni. Három évig katonának kell lenni. Katonának kell lenni a legénynek. A gazdának csakúgy, mint a szegénynek; De a gazda – seje-haj – győzi pénzzel, bangóval, De a szegény siralommal, jajszóval. Gyorok (Arad) A katonadalok kronológiája A magyar katonadalok írásos rögzítése a török megszállás idejére nyúlik vissza, ekkor emelkedtek ezek a szövegek „világi” szintre, nőttek ki a szájhagyomány homályából a nemesség szintjére. A török kiűzését a habsburgok elnyomása követte, ami kirobbantotta a kuruc lázadást, ez időből már jelentős számú népdal maradt fenn ránk. A következő mérföldkő az 1848-49-es szabadságharc volt, benne a népszerű Kossuth-nótákkal, majd a szabadságharc leverését követő apátia ihlette strófákkal. A XX. század világháborúi ismét kitermelték a műfaj dalait, ekkor a nem túl nagy népszerűségnek örvendő Ferenc József osztrák császár oldalán hadba vonultatott magyar katonák dalai teremtek szép számmal. Kuruc nóták A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) a török uralom alól felszabadult Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen. A II. Rákóczi Ferenc vezette küzdelem a rendi kiváltságok védelméért, a gazdasági és társadalmi fejlődésért folyt és végül az egyenlőtlen erőviszonyok, a kedvezőtlenné váló európai politikai helyzet és az ország belső társadalmi ellentmondásai miatt bukott el. A kurucok a 17-18. századi Habsburg-ellenes felkelésekben résztvevő katonák, illetve a velük rokonszenvezők. A Rákóczi-szabadságharcban résztvevő kuruc hadsereg katonáit is így hívták. A kuruc kor költészetét négy műfaji kategóriába oszhatjuk: történeti énekek, politikai dalok, vitézi énekek (Csínom Palkó) és bujdosóénekek. Vörös bársony süvegem, Most élem gyöngy életem, Balogh Ádám a nevem, Ha vitéz vagy, jer velem. Fakó lovam a Murza Lajta vizét átússza. Bécs alját, ha nyargalja, Császár azt megsiratja. Császárt hogyha kinn kapom Haccsérossit lecsapom. Magát is megugratom, Bécs várába futtatom. Te vagy a legény, Tyukodi pajtás Te vagy a legény, Tyukodi pajtás, Nem olyan, mint más, mint Kuczug Balázs, Teremjen hát országunkban jó bor, áldomás, Nem egy fillér, de két tallér kell ide pajtás! Szegénylegénynek olcsó a vére, Két-három fillér egy napra bére. Azt sem tudja elkölteni, mégis végtére Két pogány közt egy hazáért omlik ki vére! Bort kupámba, bort, embert a gátra, Tyukodi pajtás, induljunk rája, Verjük által a labancot az másvilágra, Úgy ad Isten békességet édes hazánkra. Bujdosóének Bujdosóénekek, vándordalokban a szülőföldhöz való ragaszkodás és a honvágy jelenik meg. A hosszabb dalok hangja balladás; érzelemkifejező líra és epikus elbeszélés keveredik bennük. Régibb rétege a kurucdal, az újabb a népi líra műfaja, a bujdosásra kényszerült legények életéről, érzelmeiről szóló bánatos hangú panaszdal. A régi bujdosóénekek a Thököly és Rákóczi közötti, ill. a bukás (1711) utáni időszak félnépi termékei. Szerzőik személye többnyire vitatott vagy ismeretlen, lehet végvári vitéz (Buga Jakab éneke), kuruc katona (Egy bujdosó szegénylegény), kóbor diák (Szegénylegény dolga) stb. A szövegeket XVII-XVIII. századi kéziratos énekeskönyvek, kései maradványaikat pedig a szájhagyomány tartotta fenn. Legnépibbek az elbocsátott végvári vitézek bujdosóénekei (Mit búsulsz, kenyeres; Egy bujdosó szegénylegény), változataikat még a XIX. században is gyűjtötték (Ó, szegény bujdosó legény!…). Buga Jakab éneke Mit búsulsz, kenyeres, midőn semmid sincsen Jó az isten, jót ád, légy jó reménységben. Kinyilik az idő majd a jó tavaszkor, Hová két szemünk lát, oda megyünk akkor. Hogyne búsulnék én, én édes pajtásom, A tömérdek gondok uralkodnak rajtam Gondolkodásim közt se nyugtom, se álmom, Lelkemet is bennem csak alig találom. Kivan az oldalam, rongyos a dolmányom, Hátam lapiczkáját veri a kalpagom, A tömérdek folttal nehéz a nadrágom, Zsiros ködmönkém is alig van nyakamon. Lábárul lovamnak lehullott a patkó, Aki még rajta van, az is csak kotyogó Patkó nélkül pedig megromlik a jó ló, A szegény legénynek az is nem igen jó. A köpönyegemben sok kárt tett az eső, Uj mondérhoz pedig a reménység késő. Van még egy tarsolyom, de az is csak végső, Az vigasztal mégis, hogy bajom nem első. A farkasbőrömnek lekopott a szőre, Palaczka, pókháló a szegen belepte. Nem csalogat engem ifjuság öröme, Mert szennyes az ingem, nincs, ki fehérítse. Ej, beste az anyja! élek, amint élek, Kivetem hasamat a jó verő fénynek. Csak úgy dohányozom, mikor megéhezek, Több szegény legénnyel én is eltengődek. Krasznahorka büszke vára Krasznahorka büszke vára, Rászállott az éj homálya, Magas tornyán az őszi szél Régmúlt dicsőségről mesél. Olyan kihalt, olyan árva Rákóczinak büszke vára. Harcosai rég pihennek, A bujdosó fejedelemnek. A toronyból késő este Tárogató nem sír messze. Rákóczinak dicső kora Nem jön vissza többé soha Verbuválás A XIX. század első felében még a katonákat verbuválták, vagyis nótaszóval, zenével, de többnyire erőszakkal igyekeztek rábírni, hogy sokszor hat, de néha tizenkét évig is katonáskodjanak: Megütik a dobot, Város közepibe, Felteszik a zászlót Torony tetejibe. Sok szegény embörnek Most kell elindulni, Sok szegény mönyecskét Özvegyön kell hagyni. Hervad az a rózsa, Kinek töve nincsen, Bágyad az a madár, Kinek párja nincsen. 1848-as dalok '48-as dalok a szabadságharc kiemelkedő eseményeit és személyiségeit éneklik meg. Legnépszerűbb csoportja a Kossuth-dalok. A felszabadított magyar jobbágy ekkor vált a nemzet egyenjogú tagjává és kész volt életét adni a nemzet függetlenségéért. Esik eső karikára Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára. Valahány csepp esik rája, Annyi áldás száljon rája! Esik eső karikára, A német csúf kalapjára. Valahány csepp esik rája, Annyi mennykő vágjon rája! Most szép lenni katonának Most szép lenni katonának, Mert Kossuthnak verbuválnak. Kossuth Lajos nem lett volna, Katona sem lettem volna, Éljen, éljen a nemzet. Katonák az osztrák seregben A műfajba leginkább az Osztrák–Magyar Monarchia állandó hadseregében kötelező szolgálatot teljesítő katonák lírai költészete sorolható. A legények regruta korukban, a sorozás és a bevonulás közti időben énekelnek legtöbbet. Sok dal szól a bevonulásról, a válás fájdalmáról. A bevonuló legényeket muzsikaszó mellett, énekelve kísérték ki a faluból. Fontos daltanulási alkalom volt maga a kaszárnyai élet. A szolgálat leteltével a leszerelő fiatalok új dalokkal tértek haza. A katonadalok szélesebb körben is elterjedtek és a katonáskodástól függetlenül is megszólalnak, tehát nem kapcsolódnak minden esetben meghatározott alkalomhoz. Népszerűségük a mai napig rendkívüli, még mindig eleven hagyománynak számítanak. A katonadalok a katonaélet különböző szakaszairól szólnak a sorozástól a leszerelésig. Bemutatásuk is a katonaélet menetéhez igazodik. A dallamokban sok az idegen, műdalos fordulat, a ma is népszerű anyagban a felszínen ezek dominálnak. Ismertetésünk a katonadalok hagyományosabb dallamrétegére vonatkozik. A sorozó- és újoncnóták a tavaszi sorozástól az őszi bevonulásig terjedő időszakot ölelik fel. Erre a fajtára példa egyik népszerű, általánosan ismert katonadalunk. Ëgyes fija vagyok az anyámnak, Mégis bësoroztak katonának. Kihúzták rám az első cédulát, Itt köll hanni ezt a barna kislánt. Édësanyám kimënt a kis kertbe, Főtekintëtt a csillagos égre: Csillagos ég, mëgölöm magamat, Katonának viszik a fijamat! Édësanyám, në jöld mëg magadat, Inkább kérd mëg a kapitány urat. Kapitány úr maga is azt mondja: Ëgyes fijú nem lëhet katona. Katonának el akarnak vinni, Göndör hajam lë akarják vágni. Göndör hajam nem hagyom lëvágni, Avvá fogom a hazát szolgáni! Göndör hajam lëhullik a fődre, Gyere, babám, szëdjed a kötődbe! Ahán szál haj hullik a kötődbe, Annyi százszó’ jussak az eszëdbe! A kötelező katonai szolgálat a földműves-életvitelt nemegyszer megkeserítette, mert átmenetileg bár, de a nehéz munkák elvégzésére munkaerő nélkül maradt a család. Megtörtént ugyanis, hogy az egyetlen férfi munkaerő a besorozott legény volt. Ilyen esetekben („egyes fiú”) kérvényezni lehetett a katonai szolgálat alól való felmentést. Vége van az aratásnak, … Vége van az aratásnak, El kell menni katonának. El kell menni, ha esik is, Ha csak nehezen esik is. Esik is. Nehezen esik a járás, Tőled, rózsám, a megválás. Váljunk meg, rózsám, egymástól, Mint a levél el az ágtól, Elválik. Magyarbükkös (Alsó-Fehér) Fölszántom a kertem alját Fölszántom a kertem alját, S ne teremjen több violát, S ne teremjen több violát, A császárnak több katonát. Szántottam gyepes gyökeret, S vettem bánatot eleget. Szántottam gyepes gyökeret, S vettem bánatot eleget. I. világháború A „nagy háborúként” nevezett világégés (akkor még nem számozták) 1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd az Osztrák-Magyar Monarchia trónjának várományosa elleni boszniai merénylettel kezdődött (casus belli). Magyarország, a Monarchia részeként - külügyeiben nem független politikai hatalomként - lépett be a háborúba. A besorozott magyar katonáknak a kormányzat a karácsonyra ígért hazatérés mellett a földosztást is kilátásba helyezte. A jutalomföld ígérete rendkívül vonzó volt a parasztság körében, s ez nagy szerepet játszott a vidéki lakosság kezdeti háborús lelkesedésének kialakításában, majd fenntartásában. A háború eleinte Szerbia ellen indult, de rövid időn belül egyre több európai állam lépett be a hadszíntérre. A katonáknak tehát le kellett mondani a gyors hazatérésről, és olyan területekre vitték őket, mint Galícia, az orosz front és a messzi Doberdó. Azt üzenték Szerbiából csata akar lenni azt üzenték Szerbiából csata akar lenni készülnek a magyar bakák el is fognak menni szólnak az ágyúk a gépfegyverek mégsem jön a kapitányunk meggyilkolták a trónörökösünket azért bosszút állunk Ezerkilencszáztizennégyben ezerkilencszáztizennégyben még az úristen is lenézett a földre ferenc jóska ej-haj háborút indított de sok édesanyát örökre megszomorított Előüzent Ferenc Jóska előüzent ferenc jóska legény kell a háborúba kedves barátom viszik legénységnek szépit országunknak ékességit kedves barátom leányok keserű búba legények a háborúba kedves barátom galacvári templom alja zászlókkal van támogatva kedves barátom fekete zászlók lobognak a leányok szépen sírnak kedves barátom előüzent az ellenség kössön kardot a legénység kedves barátom kardot kötött a legénység sok anyának keserűség kedves barátom Sej haj katona se lettem volna soha sej haj katona se lettem volna soha ha az apám bíró nem lett volna háromszor is felírt a császárnak sej haj vigyék el fiamat a nagykalapú gyereket a jóskát katonának sej haj elvitték a fiamat a nagykalapú gyereket a jóskát katonának fényes szuronyt választott magának fényes szurony rózsafa a nyele sej haj rá van írva ferenc jóska neve Fiumei kikötőben áll egy hadihajó fiumei kikötőben áll egy hadihajó közepében négy sarkában nemzeti szín zászló fújja a szél fújja hazafelé fújja negyvenhatos öreg bakák mennek szabadságra pokrócomnak négy sarkába varrom a nevemet átadom a szerelvényem a harmincheteseknek hadd olvassa sej-haj az a bús regruta kinek van még a kaszárnyában harminchat hónapja istentelen tölténytáska szurony meg a puska én már többé nem pucollak egyen meg a rozsda sapkám félrevágom vigyázzba se állok odahaza várnak rám a kökényszemű lányok Kimegyek a doberdói harctérre kimegyek a doberdói harctérre feltekintek a csillagos nagy égre csillagos ég merre van a magyar hazám merre sirat engem az édesanyám én istenem hol fogok én meghalni hol fog az én piros vérem kifolyni itália közepébe lesz a sírom édesanyám arra kérem ne sírjon feladom a levelem a postára rátalál az édesanyám házára olvasd anyám vérrel írott levelemet doberdónál hagyom az életemet édesanyám nem írok több levelet puskagolyó lőtte el a szívemet eltemetnek az erdei gyöngyvirágok megsiratnak a falumbeli leányok Esik az eső ázik a heveder esik az eső ázik a heveder gyenge lábomat szorítja a kengyel bársony lekötés szorítja lovamat nehéz karabély nyomja a vállamat megjött a levél fekete pecséttel megjött a muszka százezer legénnyel százezer legény áll a harc mezején így hát jó anyám elmasírozok én… Valahol a Dnyeszter partján hótakaró borítja a muszkaföldet szerteszét megremeg a föld amerre magyar honvéd lába lép vér folyik a hómezőre de a honvéd csak előre menetel sötét orosz éjszakába csak a halál muzsikája énekel édesanyám drága lelkem ne sirasson soha engem ne féltsen legyen büszke a fiára hisz hazatérek nem sokára remélem Don-kanyarban áll egy szomorú fűzfa don-kanyarban áll egy szomorú fűzfa barna kislány sírva sétál alatta állj meg kislány barna kislány de csak ha lehet adjál a bakának egy pohár vizet mért ne adnék én a bakának vizet szenvedett ő a hazáér eleget nem szenvedtem barna kislány de most szenvedek adj egy csókot utoljára elmegyek don-kanyarban áll egy szomorú fűzfa magyar baka halva fekszik alatta bajtársai kardjaikkal ássák a sírját odahaza magyar lányok siratják Lemberg mellett van egy kerek erdő Lemberg mellett van egy kerek erdő közepébe van egy gyász temető abba nyugszik sok szép magyar baka eltemette gyászos Galícia A fent idézett népdal szövegek nem csupán feltárják az utókornak az I. világháború frontjait, hanem az ott szolgálatot teljesítő katonák lelkiállapotának változásait is tükrözik. Eleinte a harci hév érhető tetten, majd lassacskán a háború valósága, a honvágy, később pedig a reménytelenség uralkodik el a dalok szerzőin. Trianon után Az első világháborút lezáró trianoni diktátum szétdarabolta az országot. Horthy Miklós katonája vagyok Horthy Miklós katonája vagyok legszebb katonája vígan élem katonaéletem nincsen gondom másra masírozok káplár úr szavára úgy gondolok az én violámra Honvéd áll a Hargitán ott a rónák nyár tüzében ring a délibáb tüzek gyúlnak vakít a fény ragyog a világ dombok oldalán érik már a bor valamennyi vén akácfa menyasszonycsokor zöld arany a pázsit selyme kék ezüst a tó csöndes éjen halkan felsír a tárogató A történeti ének költészete nem eseménytörténeti okmánytár, hanem eszméinek, vágyainak ideális tükre, mely hangot ad a tömegelfogultságnak, ugyanakkor biztos ízléssel válogatja ki a főbb eseményeket és személyeket. A politikai dal fontos közéleti és hadi eseményekkel, kiemelkedő egyéniségekkel foglalkozó történeti ének legközelebbi műfaji rokona, később helyettesítője is. A rövid, csattanós, mozgékony forma jellemzi őket, az időszerű, sokszor szókimondó szövegek (– Jaj, de huncut a német, Hogy a fene enné meg! – Igyunk, aki angyala van. A bankónak most döge van! – Tisza malma két közre jár: Bécsnek őröl, nekünk darál; – Gesztre megyen extravasút. Abcúg Tisza, Éljen Kossuth!) gyorsan átalakulnak; mindig korabeli divatos nép- vagy műdalra húzzák rá őket. Kiábrándult dalok Kimegyek a doberdói harctérre feltekintek a csillagos nagy égre csillagos ég merre van a magyar hazám merre sirat engem az édesanyám én istenem hol fogok én meghalni hol fog az én piros vérem kifolyni itália közepébe lesz a sírom édesanyám arra kérem ne sírjon Források: http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-683.html http://istvandr.kiszely.hu/ostortenet/018.html http://www.szepi.hu/nota/nepdal/szoveg/index.html Szerkesztette és jegyzetekkel ellátta: Törőcsik Attila |
| |
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!