Vujicsics Tihamér, Tihomir Vujičič

(Pomáz, 1929. febr. 23. – Damaszkusz, Szíria, 1975. aug. 19–20.): zeneszerző, népzenekutató. Vujicsics D. Sztoján bátyja. Zeneszerzést Sugár Rezsőnél tanult a Nemzeti Zenedében. 1948-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főisk.-n Veress Sándor és Farkas Ferenc növendéke volt. 1949-től a Bartók Béla Zeneművészeti Szakisk.-ban folytatta tanulmányait, majd önállóan képezte magát tovább. Csak rövid ideig állott munkaviszonyban; egy ideig az Állami Népi Együttesnél dolgozott, majd a Jégszínház zenei vezetője. A zene népszerűsítése érdekében felhasználta a zenei paródiát is. Sokoldalú tehetség volt, sok hangszeren játszott. Bartók Béla nyomdokain haladva, az összehasonlító népzenekutatást tekintette hivatásának. Kezdettől foglalkoztatták a m.-balkáni-keleti zenei kapcsolatok, főként a motívumvándorlások. Tervszerű kutatómunkával gyűjtötte a délszláv zenei és folklórhagyományokat. Kiváló ismerője volt a balkáni zenének, amely hatást gyakorolt saját műveire is, különösen kórusműveire (Ráckevei ballada). Az Állami Népi Együttes mutatta be Palóc fantázia, Kalotaszegi concerto, Drágszéli táncok c. műveit. Feltűnést keltettek népi táncballadái: Csudra Makar (1955), Kádár Kata (1958), Csodafurulyás juhász (1958). 1959-től készített filmzenét és kísérőmuzsikát hangjátékokhoz, televíziós játékokhoz. Ő komponálta az Életbe táncoltatott lány (1964) c. táncfilm zenéjét és a Sziget a szárazföldön (1969) c. film zenéjét. A televízió több filmsorozatának zeneszerzője volt: Bors (1–5. rész, 1968), Tenkes kapitány (1–13. rész, 1969), Szép magyar komédia (1970). Sem Árgirus-operája, sem Zongoraversenye nem készült el. Repülőgépszerencsétlenség áldozata lett. Életéről a televízió dokumentumfilmet készített Töredékek egy muzsikusról címmel (1975). – F. m. Naše pesme (Bp., 1959); Narodne pesme i igre jugoslavenskih nacionalnih menjina u Madjarskoj (Rad Kongressa Folklorista Jugoslavije, Zagreb, 1959); A magyarországi délszlávok zenei hagyományai (sajtó alá rendezte és szerk. Milutin Stevanov; posztumusz, Bp., 1978). – Irod. Juhász Előd: V. T. halálára (Muzsika, 1975. 11. sz.); Juhász Előd: V.-ra emlékezve (Kritika, 1975. 10. sz.). – Szi. Ágh István: Lezuhant zenéje alá. V. T. emlékére (vers, Jelenkor, 1976. 7–8. sz.); Jobbágy Károly: Szentendrei búcsú (versek, Jelenkor, 1976. 7–8. sz.); Kis Károly: Búcsú Szentendrén (Magyar Nemzet, 1975. aug. 31); Mester Attila: Töredék V. T. emlékére (vers, Új Auróra, 1978. 3. sz.).