Török Erzsébet (Kolozsvár, 1912. november 15. – Budapest, 1973. december 1.) énekesnő, Kossuth-díjas érdemes művész, a magyar népdaléneklés nagyasszonya. A magyar népdalkincs egyik kiváló tolmácsolója és népszerűsítője.
Eredetileg színésznőnek készült, tanulmányokat az Országos Színészegyesület színészképző iskolájában folytatott Budapesten. Rövid színészi pályafutása szülővárosához, Kolozsvárhoz kötődik, ott a Kolozsvári Nemzeti Színházban drámai szerepeket vállalt. Az éneklés azonban sokkal inkább vonzotta, sanzonénekes szeretett volna lenni, e miatt az 1930-as években elhagyta Kolozsvárt, s Budapesten folytatott énektanulmányokat Kelen Hugónál.

Kelen Hugó Bartók Béla, Kodály Zoltán népdalaira, népdalfeldolgozásaira irányította Török Erzsébet figyelmét. Inspirálta Török Erzsébetet Basilides Mária művészete is. Ízes magyar beszédmódjával hamar kiváló tolmácsolója lett a zenei folklórnak, nagy sikereket aratott népballadák előadásával is. Az 1940-es évektől rendszeressé váló hangversenyfellépéseinek, rádióadásainak, később tévészerepléseinek középpontjába a népdal- és népdalfeldolgozások kerültek. Fellépett a Független Színpad rendezvényein, a rádióban az Országos Filharmónia szólistája lett. Országjáró utakat vállalt, hogy népszerűsítse a magyar népdalkincset.

A Vers- és Dal Színháza (a későbbi Irodalmi Színpad) 1956. október 18-án Török Erzsébet és Jancsó Adrienne magyar népdalestjével nyitott. A Röpülj, páva című televíziós népdalvetélkedőn ő volt az egyik zsűri-tag. Pályája vége felé a magyar vallásos népköltészetet is megszólaltatta (Hegyet hágék, lőtöt lépék). Életének utolsó fellépése 1972. október 22-én volt a budapesti Zeneakadémia kistermében, ahol Kodály-műveket adott elő.

Mind Magyarországon, mind az erdélyi magyarság[1] körében szerették és tisztelték az ő művészetét, a Bartók- és a Kodály-népdalfeldolgozásokat, amelyeket ő mint énekesnő szívvel, lélekkel tolmácsolt. 1954-ben Kossuth-díjjal jutalmazták, 1968-ban pedig a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze kitüntetést kapta meg. Énekét számos rádió és hanglemez-felvétel őrzi, többet ezek közül korszerűbb hanghordozókon is újra kiadtak.

forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C3%B6k_Erzs%C3%A9bet_%28n%C3%A9pdal%C3%A9nekes%29