Népdal: Az Utolsó Óra program gyűjteményéből: Népzene Tancsról (Tonciu)

Szeretettel köszöntelek a NÉPDALOK közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 719 fő
  • Képek - 75 db
  • Videók - 537 db
  • Blogbejegyzések - 277 db
  • Fórumtémák - 12 db
  • Linkek - 47 db

Üdvözlettel,

NÉPDALOK vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NÉPDALOK közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 719 fő
  • Képek - 75 db
  • Videók - 537 db
  • Blogbejegyzések - 277 db
  • Fórumtémák - 12 db
  • Linkek - 47 db

Üdvözlettel,

NÉPDALOK vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NÉPDALOK közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 719 fő
  • Képek - 75 db
  • Videók - 537 db
  • Blogbejegyzések - 277 db
  • Fórumtémák - 12 db
  • Linkek - 47 db

Üdvözlettel,

NÉPDALOK vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NÉPDALOK közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 719 fő
  • Képek - 75 db
  • Videók - 537 db
  • Blogbejegyzések - 277 db
  • Fórumtémák - 12 db
  • Linkek - 47 db

Üdvözlettel,

NÉPDALOK vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

ÚJ PÁTRIA

 

Az Utolsó Óra program gyűjteményéből

 

Felső-Maros mente - Luc menti népzene

 

Népzene Tancsról (Tonciu)

 

 

 

Bevezető

 

 

Nagy kaland várja azokat, akik hallgatják a FONO Records Utolsó Óra CD-it. Sokan ta­pasztalhattuk, nekivágva a világnak nyugatra, északra, délre vagy keletre, hogy sokáig az isme­rős arcok jönnek szembe, az emberi alkotások is csak lassan, fokozatosan öltenek más formá­kat, és válnak lassan szokatlanná, majd idegenné. A táj pedig végképp nem tiszteli az országhatárokat, a hegy hegy marad, a folyó, mintha mi sem történt volna, folyik tovább, s mindenhol ugyanaz a nap süt le az égről mindannyiunkra.

     Ugyanez a helyzet a népzenével is. Ázsiai kutatóútjaim alatt még világosabbá vált, hogy vannak hatalmas területeken ható, élő népzenei stílusok, melyek nem kötődnek népekhez, nyelvekhez vagy nyelvcsaládokhoz, bár az egyes népek nemzeti karakterüknek megfelelően átszínezve használják őket. Ezek alatt a nagy átfogó zenei stílusok alatt azonban felbukkannak kisebb-nagyobb, esetenként nagy régiségeket mutató egyedi zenei rétegek. Mindezt, a hason­lóságon belüli fokozatos változást és az egyediség fel-felbukkanását élheti át mindenki, aki ezeket a CD-ket hallgatja.

     Most, Magyarpéterlaka és Görgényoroszfalu után a Felső-Maros mente egy újabb községé­nek, Tancsnak a hangszeres népzenéjéből kínálunk válogatást. Noha Tancs a Maros jobb partján fekszik, Magyarpéterlaka pedig átellenben, a balon, nincs döntő különbség a péterlaki és a tancsi zené­szek repertoárja között; hasonló a zenekar hangzása, a játékmód, sokszor még a hegedű hangszíne és díszítései is. A figyelmes fül persze hamar észreveszi a különb­ségeket, az egyéni előadás zamatait, és gyönyörködik bennük.

     Hadd idézzem fel egy emlékemet 1981-ből, miként kezdődött ismerkedésem Felső-Maros mente népzenéjével. Akkoriban a táncházakban a magyar táncrendek között főként széki, du­nántúli, szatmári, gyimesi és egy ú.n. „mezőségi” szerepelt. Martin György hívta fel a figyel­memet Kallós Zoltán magyarpéterlaki (Petrilaca) gyűjtéseire. Ott akkoriban egy igen jó zenekar muzsikált, az azóta elhunyt kiváló prímás, Lunka József vezetésével. A hallott zene rögtön megfogott gyönyörű dallamaival, és mert amellett, hogy nem nélkülözte a Mezőségről ismert tömör, archaikus jelleget, az ottani, kissé nehézkes hang­zás helyett röppenő kecsességgel, cizelláltan szólalt meg. Ez a zene felüdülés a fülnek játé­kosságával, ahogy a hegedű ragyogó, könnyed fordulatait a cimbalom unisono alápergeti. A harmonizálás általában összetettebb, ’fejlettebb’ mint pl. a Mezőségen, mégis egy viszonylag sziká­r felfogás jellemzi, a zenészek nem bonyolódnak bele a pesti cigányzenekarok harmónia­tobzódásába. Tinka megbízásra elkezdtünk járni Magyarpéterlakára, és mai napig büszke va­gyok rá, hogy a magyarországi táncházakba az én kezdeményezésemre indult el e tájak zenéinek beépülése.

 

 

-- Térképmelléklet (A Pávai-féle internetes térkép: Felső-maros mente, Marosszék)

 

 

Tancsról (Tonciu) és vidékéről

 

Ez a falu, melyet csak az igen részletes térképek tüntetnek fel, Maros-Torda megyében van, a Felső Maros mentén belül a Luc mente kistájon, Szászrégentől alig több mint tíz kilométerre nyu­gatra, Faragótól (Fărăgău) északkeletre. 

     A település a honfoglalás óta lakott, magyarok alapították. Az eredeti falu nem a jelenlegi helyén, hanem a fenyvesek alatt lehetett, ahonnét bronztárgyak és dárdahegyek kerültek elő. Az első falu feltehetőleg a tatárjárás áldozata lett. Az akkori lakosok helyére szászokat tele­pítettek az 1400-as évek táján, a falu jelenlegi nevét tőlük származtatják (Sächsisch Tons, ahol tons=agyag). A jelenleg álló templomot ugyanebben az időben építették. A falu többször cse­rélt gazdát, temploma leégett, lakosai is kicserélődtek.

     1606 után indult meg az új falualapítás, az elvándorolt szászok helyébe magyarok költöz­tek. A templomot 1676-ban helyreállították, új fedélzettel és kazettás mennyezettel látták el, amely ma műemlék értékű. A templom kalotaszegi kőből készített szószéke kehely mintára kifaragott, annak a kidei Sípos Dávidnak a munkája, aki a kolozsvári Farkas utcai templom szószékét is faragta. A fatornyot 1913-ban egy szélvihar erősen megrongálta. Tíz év múlva kezdtek újjáépítéséhez, és csak hetven év elteltével, 1993-ra fejezték be. Jelenleg Tancson főképpen magyarok és cigányok laknak, ez utóbbi etnikum egyre növekvő számban.

     Mivel Pávai István a Görgényoroszfalusi Pilu bandája CD mellékletében részletesebb tanul­mányt írt a Felső-Maros mentéről, most nem ismétlem el a tájegy­ségről tudnivalókat. Mindössze arra emlékeztetnék, hogy a tájegységet Orbán Balázs nem vé­letlenül hagyta ki a Székelyföld leírásából, ugyanis magyar lakóinak nyelvjárása a mezőségi magyarok nyelvjárásához tartozik. A terület az 1976-os megyerendezéssel - amikor Torda megyét kettéosztották, Maros-Torda vármegyéhez került. A vidék zenéjének a feltárásáról Pávai István fenti tanulmányában szintén részletesen olvashatunk, és többek között megtud­juk, hogy Bartók (1934) Népzenénk és a szomszéd népek zenéje című tanulmányában a Felső-Maros menti gyűjtéseiből is közöl.

 

-- Fotó: Bartók erdélyi gyűjtései közben: Bónis Ferenc, Béla Bartól, His life in pictures and documents, 66. oldal (66.kép)

 

 

A tancsi táncrendről

 

     Noha a Felső-Maros mentén általában jellemző a cimbalom használata, a tancsi zenekar három vonósból áll, egy hegedűsből, egy háromhúros kontrával játszó kontrásból, és egy bő­gősből. Tánc alá természetesen itt is táncciklusokat zenél a banda, hagyományos magyar rendnek a verbunk, forduló, csárdás, korcsos és cigány csárdás sorozat tekinthető. Az egyes tételek között lehúzás van, de legalábbis egy megkezdett lehúzás, mely harmadik hangja helyett a következő tétel első dallam kezdődik el.

     A csárdásban, a fordulóban és a korcsosban is jellemző a nőnek egyik oldalról a má­sikra való átvetése, forgatása mint visszatérő alapmotívum állandó párelengedő figurázással, a nő kar alatti forgatásával és zárt páros forgatással váltakozik rondószerű felépítésben. A kü­lönbség annyi, hogy ezek a mozzanatok a fordulóban és a korcsosban rövidebb motívumso­rokba, sűrítettebb formákba tömörülve, kristályosabb szerkezetben és főképp másfajta metri­kai-ritmikai arculatban jelennek meg.

     A területen a leginkább figyelemre méltó műfaj a forgatós és a forduló. Mind a két tánc a csárdás kialakulását megelőző páros táncok legfejlettebb képviselője, így a Kárpát-medencei forgós-forgatós táncok régebbi, fejlettebb típusainak, pl. a dél-erdélyi román învîrtita-nak közeli rokona. Ezek a táncok a Felső-Maros vidékén (korcsos, sebes forduló, magyar for­duló), a Székelyföld nyugati részén (marosszéki forgatós, vetéllős, serény) és a Kisküküllő vidékén (féloláhos) terjedtek el.

     A korcsos és a forduló 2/4-es ütemű, hangszeres kanásztánc típusú tetrapodikus sorokból építkező, AAvBBv szerkezetű dallamainak kísérete gyors dűvő. A dallamok a 17-18. századi feljegyzésekből ismert ungareszka-hajdútánc vagy korai verbunkos zene stílusköréhez kap­csolódnak, és a nyugati zene hatásait viselik magukon. A sebes forduló és a korcsos dallam­készlete alapvetően elválik egymástól, ritka az a dallam, mely mindkét  műfajban előfordul.

     Ezekben a tételekben egy vagy két dallam után következik néhány, rendszerint 16-, néha 8-ütemes közjáték, ahogyan az egyébként pl. a mezőségi rendben vagy a magyar dudazenében is tapasztalható. A folyamatot rendkívül egységessé teszi, hogy a dallamok nemcsak közjátékokba ágyazottan jelennek meg, hanem sok esetben a dallamok második fele is egy közjáték variánsa, sőt közjátékból kifejlődött dallam is van. Emiatt a korcsos és a forduló zenei folyamata szinte közjáték-folyamatból fel-felbukkanó kétsoros dallamokból álló­nak tűnik.

     Talán meglepő, de mindössze két alap közjáték-dallam van, mégsem fogja el a hallgatót az unalom. Ellenkezőleg, a primitív zenékhez, vagy éppen minimálzenei irányatokhoz hasonlóan az állandó variálódással társult folytonos ismétlődés élénk, figyelemfelkeltő hatást kelt. Ennek a két aprájának vázlata a következő:

 

Kép: a kottát mellékeltem kinyomtatva és .TIF formában is. A file neve: közjáték.mus

 

     A korcsos és a forduló lendülete, jazz-es hangvétele és előadás­módja újabb példát ad a sok szálból font erdélyi tánczene gazdagságára és erejére. Nem vé­letlen hát, hogy a mostani válogatás sok ilyen dallamot tartalmaz. Ezt az is indokolja, hogy a csárdás és cigánycsárdás folyamatok előadásmódjukban és fordulataikban is ismerősebbek a fülünknek, zenei anyaguk kommerszebb, bennük manapság gyakran újstílusú dallamok és nó­ták váltogatják egymást. Ugyanakkor a gyönyörű régi keserves dallamok sem tűntek még el, csak éppen az asztali nóták és a katonakísérők közé szorultak.

     Végül hadd köszönjük meg az előadást a tancsi zenészeknek, legfőképp is Horváth Aladár „Stefi”-nek, és Horváth Ernőnek, akik a felvétel idején, 1999-ben hetvenkét- illetve hatvankétévesek voltak. Ezek az idős férfiak olyan magukkal ragadóan zenélnek, mintha húszéves ifjak lennének, tele energiával, robbanékonysággal, életerővel. Bár mindenkinek megadatna, hogy a munkáját ilyen színvonalon, ilyen hittel és alkotó energiákkal végezhesse!

 

 

                                                                                                                      (Sipos János)

 


 

 

FONO-Utolsó Óra, Szásztancsi CD (szerk. Sipos János)

 

       

1.      Forduló, csárdás, korcsos és cigánycsárdás     11’58

2.      Katonakísérő és asztali nóták                            7’15

3.      Cigány kánta                                                     1’40

4.      Forduló                                                             3’00

5.      Asztali nóta                                                        2’30

6.      Forduló, csárdás, korcsos és cigánycsárdás     12’20

7.      De-a-lungu és bătută                                         7’50

8.      Újévköszöntő ének                                            1’30

9.      Verbunk                                                             3’00

10.    Korcsos                                                              6’40

11.    Násznagykísérő és csárdás                               1’10

12.    Forduló                                                             5’03

                                                                                                                            

                                                               Összesen:                             64’10

 

 

ADATKÖZLŐK / PERFORMERS

 

 

HORVÁTH Aladár „Stefi” (1927) - hegedű / violin

HORVÁTH Ernő (1937) - hegedű / violin

GÉCI Gábor (1928) - 3 húros brácsa / 3 stringed viola

CÁPA Sándor (1940) - 3 húros brácsa / 3 stringed viola

HORVÁTH Gusztáv (1932) - nagybőgő és ének / double bass and voice

TAVASZI szül. HÉNER Mária (1941) - ének / voice

 

Az Utolsó Óra programot és a lemez megjelenését támogatták:

 

 

 

 

 

A felvételek a Fonó Budai Zeneházban készültek

1997 február 15-19 között

Recorded at the Studios of Fonó Music Hall in February 15-19, 1997

Gyűjtötte –Collected by: KELEMEN László, PÁVAI István, ÁRENDÁS Péter

Digitális utómunka – Additional digital work:

Mastering engineer: SIPOS János

Zenei Rendező:??

Producer: LÁSZLÓ Sándor

Fotó – Photo: ??

Grafika – Design: ??

Forrás:http://www.zti.hu/sipos/CD%20leiras%20sz%C3%A1sztancs.htm

 

Címkék: népzene tancs

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu