1960. május 1-jén születtem a székelyföldi Gyergyóditróban, Budapesttől 700 kilométernyire keletre.

A marosvásárhelyi zenei érettségi után a kolozsvári “G. Dima” Zeneművészeti Főiskolán folytattam tanulmányaimat, zeneszerzés szakon, a komponálás mellett gyűjtöttem és játszottam az erdélyi hangszeres és vokális népzenét. Tagja voltam a Bodzafa táncház-zenekarnak (Kolozsvár). Az egyetem elvégzése után az akkori romániai kötelező kihelyezési rendszer keretében két évig Nagyenyeden tanítottam, kórust vezettem és gyűjtöttem a környék népzenéjét. 1986-ban, a legsötétebb Ceausescu rezsim elől Magyarországra telepedtem.

Zenei szerkesztőként dolgoztam a Budapesti Zeneműkiadónál, (1986 – 1992). 1987-ben Ökrös Csabával, Berecz Andrással megalakítottuk az Ökrös zenekart, melynek keretében a muzsikálás mellett a koncerteket szerkesztettem, szerveztem, és közreadtam a zenekar lemezeit. A zenekarral végigturnéztam Európát, az Egyesült Államokat és Japánt. Közben 1988-90-ben a Hungarotonnak is szerkesztettem erdélyi népzenei lemezeket. A zenekarral együtt megkaptam a „Magyar Művészetért” díjat.

1992-től 2000-ig a Budapest Táncegyüttes zenei vezetője és a táncműsorok kísérőzenéinek egyik összeállítója voltam. Kodály-ösztöndíjasként komolyzenei kompozícióimat a Fiatal Zeneszerzők Csoportja koncertjein mutatták be, Hegedű-szólószonátámat Perényi Eszter játszotta korongra (Hungaroton). Tagja vagyok a Magyar Zeneszerzők Egyesületének, de a Táncház Egyesületnek is.

1997-ben kezdeményezésemre és vezetésemmel a Fonó Budai Zeneházban az MTA Zenetudományi Intézete támogatásával, Dr. Glatz Ferenc, az MTA elnökének és Magyar Bálint kultuszminiszternek védnökségével elindult az „Utolsó Óra” átfogó Kárpát-medencei hangszeres népzenei gyűjtés. A programot példás módon, lefolyása alatt minden kulturális miniszter támogatta, keretében több mint 1200 óra felvételt készítettünk és archiváltunk a legkorszerűbb digitális eszközökkel 2000-ig, a munka befejezéséig. Az anyagot átadtuk az MTA Zenetudományi Intézetének, illetve másolatban a határon túli közművelődési szervezeteknek is eljuttattuk.

A gyűjtés a XX. század legnagyobb Kárpát–medencei hangszeres népzenei gyűjtésévé vált. A gyűjtésből azóta is folyamatosan adok közre a nagyközönség számára reprezentatív válogatásokat, a ’30-as évekbeli Pátria lemezek mintájára, az Új Pátria elnevezésű CD-sorozatban, mely kimerítő képet nyújt a Kárpát-medencei hangszeres népzenei örökségről. Eddig 20, tanulmánnyal kísért CD-t jelentettünk meg a 45 részesre tervezett sorozatból a Fonó Budai Zeneháznál. A gyűjtésről előadásokat tartottam, cikkeket írtam, 2003 óta rendszeresen (havonta) jelentkezem a gyűjtés anyagából készült rádióműsorral a Magyar Rádióban.

A Hagyományok Háza szakmai koncepciójának kidolgozója voltam, Sebő Ferenccel együtt, miniszteri biztosként dolgoztam az intézmény felállításán. 2001. júliusától a Hagyományok Háza főigazgatója vagyok.

Zeneszerzőként, zenészként és szerkesztőként közreműködtem több nagysikerű Budapest Táncegyüttes és Magyar Állami Népi Együttes produkcióban.

Nős vagyok, két gyermek édesapja, három nyelven beszélek társalgási szinten (angol, német, francia), román nyelvből felsőfokú nyelvvizsgával egyenértékű oklevelem van.

2008. március 15-e alkalmából a Magyar Köztársaság Elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesített.

Forrás:http://www.hagyomanyokhaza.hu/oldal/120/