Szeretettel köszöntelek a NÉPDALOK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
NÉPDALOK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a NÉPDALOK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
NÉPDALOK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a NÉPDALOK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
NÉPDALOK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a NÉPDALOK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
NÉPDALOK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A mi öreg Bodri kutyánk
Kiszokott a falu végre járni.
Megáll ott a kőkeresztnél,
Ott szokott ő valakire várni
Néhány éve van már annak,
A gazdáját odáig kisérte,
Azóta is minden este
Kisétál még afalu végére
i öreg Bodri kutyánk
Még mindig a falu végét járja,
Jönnek mennek az emberek,
A gazdáját sehol se találja
Ifjú vérét, piros vérét
Idegen föld már régen be itta,
Gyere haza Bodri kutyám
A te gazdád ugysem jön már vissza
Másik változat:
A mi öreg Bodri kutyánk
Kiszokott a falu végre járni.
Megáll ott a keresztútnál,
S a gazdáját szomorúan várni
Három éve volt annak hogy,
A gazdáját odáig kísérte,
És azóta minden este
Kiballag a faluvégre elébe.
Ami öreg Bodri kutyánk
Még most is a falu végre jár el,
Jönnek mennek az emberek,
De azt az egyet mind hiába várja
Valahol a csatatéren, piros vérét
Idegen föld issza,
Eredj haza Bodri kutyám
Nem jön a te gazdád többé vissza.
A mi pici sajó kutyánk ki szokott a faluvégre járni,
Onnan szokta a gazdáját minden este csendben haza várni.
Gyere haza sajó kutyám nem jön a te gazdád soha vissza
Valahol az orosz fronton piros vérét fekete föld issza.
A mi falunk nem oly híres, nincs abban nevezetes semmi,
A házak is oly kopottak, mint amilyen falun szokott lenni.
Amikor kimentem azt hittem, hogy elfelejtek mindent
De azért a barna lányért éjjel-nappal hullatom a könnyem.
Visszatérek kis falumba, leküzdeni nem bírom a vágyam
Idegenek lakják már a gólyafészkes nádfödeles házat.
A kispadot se találom, a rózsafát is kimetszették tőből
Ki azalatt szokott ülni, kint nyugszik a gyászos temetőben.
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!