Tudtátok, hogy idén született új országos és egyben világrekord magyar nóta és népdal kategóriában?

Júliusban Újszentmargita Község Önkormányzata három napig tartó rendezvény-sorozat nagyszerű lebonyolításával büszkélkedhet, immáron negyedszerre! Ezen a Margitai Sokadalmon állították fel az új rekordot július 12-én, 3307 perc folyamatos éneklés eredményeképpen 20 település 500 fellépőjével. Ez idő alatt 2500 (! - én harmincat, ha el tudnék énekelni...)  magyar nótában és népdalban gyönyörködhettek a résztvevők, és érdeklődők, akik között voltak népdal körök, egyéni résztvevők, kórusok is.

 Születése óta (1957) a zene bűvöletében él, édesanyja révén is, aki zenepedagógus – Kodály Zoltán egykori tanítványa. Különösen a népdalok világa ragadta meg, ezek előadásával már kislány korában felfigyeltek tehetségére. Mára már világhírű művész, aki a legrangosabb koncert-termekben lép fel.
Minden magyarországi díjat megkapott, amit egy művész elnyerhet: „Az év énekesnője” (1984), „Liszt Ferenc-díj” (1991), „Kossuth-díj” (1999), „Prima Primissima-díj” (2003), „Magyar Köztársaság Érdemrend Középkereszt” (2005).

30 éve a magyar kultúra és a hagyományőrzés nevében

Harminc éve lépett először a reflektorfénybe Sebestyén Márta. Neve ma már
fogalom. Azon kevés hazai előadóművészek közé tartozik, aki változások és
változtatások nélkül a tradicionális magyar kultúrát képviseli itthon és világszerte,
koncertjein életre keltve Bartók Béla és Kodály Zoltán által gyűjtött, már majdnem
feledésbe merülő népdalhagyományt. Tehetsége, képzett orgánuma és varázslatos
lénye eredeti jelenséggé avatta.

Vetettem violát (Moldva)

Vetettem violát várom kinyílását
S az én édesemnek visszafordulását
Kinyílt a viola ki is virágoza
De az én édesem nem jött vissza soha

Madárkám madárkám csácsogó rigócskám
Pendítsd meg nyelvednek gyönyörű szólását
Pendítsd meg nyelvednek gyönyörű szólását
Fújj az én szívemnek vigasztaló nótát

Meg se búsítottam meg se vigasztalom
Meg se búsítottam meg se vigasztalom
Ki megbúsította meg is vigasztalja
Ki megbúsította meg is vigasztalja

Vetettem violát várom kinyílását
S az én édesemnek visszafordulását
Kinyílt a viola de nem az a teljes
Visszajött édesem de nem az a kedves

Madárkám madárkám csácsogó rigócskám
Pendítsd meg nyelvednek gyönyörű szólását
Pendítsd meg nyelvednek gyönyörű szólását
Fújj az én szívemnek vigasztaló nótát

Széki magyar, a „Misié” (Mezőség)

Ne szeressél kettőt hármat
Mert az egy is elég bánat
Olyan bánat a szívemen
Kétrét hajlott az egeken
Ha még egyet hajlott volna
Szívem kettéhasadt volna

Jaj istenem hogy éljek meg
Hogy a világ ne szóljon meg
Szól a világ mit hajtok rá
Úgy ég a tűz ha tesznek rá
Egész világ rólam beszél
De azt mind elfújja a szél

Úgy kellett volna szeretni
Hogy azt meg ne tudja senki
Megtudta az egész világ
S minden rosszat reám kiált

Fúvom az énekem (Gyimes)

Fúvom az énekem
De nem jókedvemből
Mer a bú fúvatja
Szomorú szívemből

Látom életemet
Nemigen gyönyörű
Két piros orcámon
Folydogál a könnyű

Csak ott folydogáljon
Csak árkot ne mosson
Csak az én istenem
Engem el ne hagyjon

Fehér galamb szállt a házra (Mezőség)

Fehér galamb szállt a házra
Édesanyám isten áldja
Köszönöm hogy tartottál
És most a halálnak adtál

Édesanyám rejtsen el
Jön a halál vigyen el
Kivitte a kiskertjébe
Egy szegfűtő elejébe

A szegfűtő elhervadott
A szegfűtő elhervadott
És a halál csak megkapott
És a halál csak megkapott

Jaj de szépen jövünk mi
Szép menyasszonyt hozunk mi
Nem hoztuk hogy virágozzék
Meghoztuk hogy hervadozzék

Hajnali nóta (Kalotaszeg)

Kicsi madár mért keseregsz az ágon
Nem csak te vagy elhagyott a világon
Nekem sincsen édesapám sem anyám
A jóisten mégis gondot visel rám

Kiskoromban árvaságra jutottam
Életemben de sokat szomorkodtam
Megtanultam hogy kell tűrni szenvedni
Azt is tudom hogy kell szívből szeretni

Árva vagyok még a nap se süt le rám
Árva vagyok mert nincsen édesanyám
Árvaságom még a nap is siratja
Sötét felleg ki az eget borítja

Mostoha volt hozzám még hozzám még a világ is
Száraz földben elhervad a virág is

Egy pár tánc (Mezőség)

Én az éjjel nem aludtam egy órát
Hallgattam a régi babám panaszát
Éjfél után sejehaj kezdtem elszenderedni
Jaj de bajos ki egymást nem szereti

Úgy meguntam ezt a legényt szeretni
De még jobban a gyűrűjét viselni
Csütörtökön sejehaj megmondom az anyjának
Köszönöm a jóságát a fiának

Verje meg az isten a te anyádat
Mért csinálta bolonduljak utánad
Zúgjál erdő sejehaj csendülj mező falevél
Szeresd babám kit idáig szerettél

Szeress egyet s legyen szép

Szeress egyet s legyen szép
Ha szenvedsz is legyen mért

Nincs édesebb mint a méz
Ki mit szeret arra néz

Lám én szőkét szeretek
Ha ránézek nevetek

Se nem kicsi se nem nagy
Éppen hozzám való vagy

Gyere rózsám gyere már
Mer a szívem téged vár

Három árva

Elindula három árva
Elindula három árva
Mind a három földig gyászba
Mind a három földig gyászba

Ne menjetek három árva
Nem találtok jó gazdára
Adok nektek három vesszőt
Verjétek meg a temetőt

Kelj fel kelj fel édesanyám
Mer elrongyolótt a ruhám
Nem kelhetek gyermekeim
Homály borítja szemeim

Vagyon nektek mostohátok
Ki fejért adjon rátok
Mikor fejért ad reátok
Vérrel virágzik hátatok
Mikor fejeteket mossa
Orcátokat könny borítja

Én istenem valahára
Viselj gondot az árvára
Hogy ne jusson bujdosásra
Egyik ajtóról a másra

Fújnak a fellegek

Fújnak a fellegek somogy megye felől
Sokat gondolkoztam a soraim felől

Sokat gondolkoztam még annak előtte
Felségednél sorsom el vagyon rendelve

Sokat gondolkoztam a régi atyákról
E világon való sok bujdosásinkról

Teremtés

Az ember agyagból gyúrjon istent
Aki teremtsen néki világot
Hol hajthat magának papírhajót
Amin önnön özönvizét körülússza
Keressen folyton partokat
Hogy folyvást száradozzon
Keressen folyton partokat
Míg el nem mossa egy végső áradat

Édesanyám rózsafája

"Tehetségek mindig is voltak és lesznek. Nagyon örülök az újonnan felfedezett – valóban tehetséges – fiataloknak. Sajnos a mostani tehetségkutató műsorokban én elsősorban az üzletet látom, a külsőségekre sokkal nagyobb hangsúly esik, mint a zenei tudásra és képzettségre. A jövőben majd elválik, ki marad meg ezen a pályán, és ki merül feledésbe."

"Úgy nőttem fel, hogy számomra a zene volt minden. Szinte sorsszerűen terelt a népdalok felé az élet, ami azóta is a legnagyobb boldogság forrása számomra."

"Érzésem szerint a mai gyerekeknek egyre kevesebb igazi élmény jut, gyors és látványos technikai trükkök nyűgözik le őket.

Rabnóta

Nem arról hajnallik amerről hajnallott
Magam sorsa felől szomorú hírt hallok

Nem arról hajnallik amerről hajnallott
Jöttek a zsandárok mondták hogy rab vagyok

Nem arról hajnallik amerről hajnallott
Eljöttek elvittek mondták hogy rab vagyok

Kivetették reám az elfogató hálót
Úgy elfogtak engem mint egy utonállót

Vittek a törvénybe huszonnégyen ülnek
Mind a huszonnégyen rólam törvényt tesznek

Kinek tegyek panaszt istenem nem tudom
Hol tehetek panaszt köztük ki gyámolom

Megverték a dobot a hegyek tetején
Rám verték a vasat a tömlöc fenekén

Kinek tegyek panaszt istenem nem tudom
Hol tehetek panaszt köztük ki gyámolom

Hol tehetek panaszt istenem nem tudom
Kinek tegyek panaszt köztük ki gyámolom

Eddig vendég

Eddig vendég jól mulattál
Ha persze még elindulnál!

 "Semmicske énekek” őrizték az időt

Bognár Szilvia és zenekara nagy sikerű lemezbemutató koncertet adott december 3-án este a Millenáris Fogadó színpadán. Az eMeRTon-díjas énekesnőnek 2006-ban jelent meg első albuma „Ének őrzi az időt” címmel, amelynek folytatása az újabb őszinte dalokat egybe gyűjtő Semmicske énekek.

A szép számú lelkes közönség előtt a barátság fontosságáról, a rokonság dicséretéről és a szerelem ezerarcúságáról szóltak a dalok.

Nekem és a népdalnak nem ez az utunk"

Bognár Szilvia neve nem cseng ismeretlenül a népdalokat kedvelők fülében, hiszen jó pár lemezzel és számos formációkban bizonyított már – amit a szakma is több különféle díjjal honorált. A tavaly megjelent, „Semmicske énekek” címet viselő albumán csuvas, bolgár és cseremisz népdalokat is megismerhetünk a hazaiak mellett. Minderről a júniusi műjégpályás koncertje előtt faggattuk ki az énekesnőt.

- Pár hónap eltelt a legutóbbi lemez megjelenése óta.

Zöld az erdő - videó

Zöld az erdő (a Magyarországon cigány himnuszként ismertté vált dal zeneszerzője Zsigó Jenő,

Andrea fellépése Stockholmban, 2008. decemberében, az Emberi Jogok Napján rendezett gálakoncerten. A cigány himnuszt énekli, két változatban. Közvetlenül színpadralépése előtt Stig Johnell, az Amnesty International képviselője beszélt a roma kisebbségek olaszországi helyzetéről

 BUDAI ILONA népdalénekes. Születési adatok: Felpéc, 1951. április 3. Család: Sz.: Budai János, Tulok Ilona. Gy.: Zelnik Bálint, 1975. Tanulmá-nyok: Óvónőképző Int., Sopron, 1969-71, Bartók Béla Zeneműv. Szakközépisk., 1972-77. Életút: A gimn. évek alatt kezdett el foglalkozni népzenével, Asbóth Márta útmutatásai alapján. 1968 sikeresen szerepel a TV Ki mit tud? és Nyílik a rózsa vetélkedőin. 1970 a TV Röpülj páva ver-senyén első díjas. 1986- a Főv. III

Szeged - A Túr a disznó a verembe... kezdetű, zenei kíséret nélkül megszólaló népdal a kedvence Szegeden a Dugonics téri szökőkútnak: azt tudja legpontosabban vízsugarakkal kísérni. A mintegy kétórás hanganyagban több helyi együttes dala szerepel.Másnaposan remek zene érfelvágáshoz. Vagy – stílusosan – kútba ugráshoz – mondta a szegedi Dugonics téren Attila, aki tegnap nem volt másnapos, így szuicid gondolatok nélkül hallgatta a zenélő szökőkút muzsikáját: a Kodály Háry János című operájából felcsendülő Intermezzót.

XVIII Kalotaszegi Néptánctábor: Legényes Contest (high quality option)

 Video clips of the legényes contest at the 18th Kalotaszegi Népzene és Néptánctábor (Folk Music and Dance Camp), August 2008, Kalotaszentkirály, Erdély (Transylvania - Sâncraiu, Romania).

XVII. Mezőségi népzene és néptánc tábor

17. Mezőségi tábor
Válaszút, 2008. aug. 10-17.
Mezőségi (erdőszombattelki, ördöngősfüzesi, magyarpalatkai, bonchidai) muzsika, ének és tánc.

A Társulat - Népdalegyveleg - Herczeg Fl. Torma E. Töreki A.

A Társulat Réka-döntőjében énekelte Herczeg Flóra, Torma Emese és Töreki Andrea. Budapest, 2008.05.03.