Faragó Laura népdalénekes, énekművész Budapesten született. 1971-ben a Szegedi Tanárképző Főiskolán szerzett diplomát magyar és ének-zene szakon. 1970-ben a Magyar Televízió „Röpülj Páva” nagydíjasa, és 1971-ben az angliai Middlesbrough-ban rendezett nemzetközi népdalversenyen első díjat nyer. Ettől kezdve tanul, tanul, hogy taníthasson. Diplomás dal- és oratóriuménekes, Béres Ferenc énekestársa és Török Erzsi utódja.

Csodálatos helyen, tisztességes nagycsaládban születtem és nevelkedtem Márton Áron Erdély Püspökének szülőfalujában Csíkszentdomokoson.
Gyermekkoromban már énekeltem és táncoltam a helyi tánccsoportban.
Fiatal gyereklányként távol kerültem Szülőfalumtól de mindig ápoltam és ápolom az otthonról hozott értékeket.
Számomra a népdal MINDEN: Tisztaság, Erő, Vágy és Szeretet.
A népdallal mindent el lehet mondani, ha szomorú ha vidám az ember, a népdal mindig velünk van mint lelki mankó, mit használni lehet és használni kell!

Csíkmadaras (Erdély), bár kis falu, igen gazdag zenei életet mondhat magáénak., fúvós- és vonószenekarok generációi tanusítják ezt.
1950-ben már létezett vonószenekar Váncsa Jenő vezetésével.
A következő generációt a Miklós Márton által alapított hagyományőrző népi együttes köré tömörült zenészek jelentették.
1976-ban három zenekara volt a falunak, Biró Ernő, Váncsa Győző és Antal Elek prímások vezetésével. Ezt a sort bővíti az 1986-ban alakult kicsi vonószenekar, Antal Tibor és Csáki Elemér prímásokkal.  A zenekarok különböző felállításokban a mai napig aktívak.  Nóta- és népdalkincsük megőrzésének érdekében született a kezdeményezés, hogy a helybéli zenészek egy nagy zenekarba tömörüljenek, létrehozva

Csíkmadarasi Népi Zenekart.

A makói Palya Bea népdalénekes a nőiességről

A makói születésű Palya Bea egy olyan műfajt képvisel, mely nem a legnépszerűbb ma hazánkban: népdalokat énekel magyarul, cigányul, törökül és bolgárul. Arcát mégis egyre többen ismerik. Emberségével, életigenlő természetével, kozmopolita karakterével felhívja magára a figyelmet.Egy nemrégiben indult női magazin önt is arcának választotta. Miért tartotta fontosnak elvállalni a felkérést?
– Sose csináltam még ilyet, izgatott a feladat.

Makó - A makói születésű Palya Bea egy olyan műfajt képvisel, mely nem a legnépszerűbb ma hazánkban: népdalokat énekel magyarul, cigányul, törökül és bolgárul. Arcát mégis egyre többen ismerik. Emberségével, életigenlő természetével, kozmopolita karakterével felhívja magára a figyelmet.Hírlevél feliratkozás

Értesülni szeretnék a napi friss helyi hírekről! E-mailemre levél érkezik, amelyben megerősítem a feliratkozást.

Kalocsai Mária - népdalénekes

Kalocsai MáriaKalocsai Mária - népdalénekes

1979-ben születtem Vácott. Szüleim mindketten népdalgyűjtők, zenetanárok.
Édesapám sokat tevékenykedett a nagyrédei palóc énekes hagyományok felkutatásában, édesanyám pedig azok ápolásában.
2006-ban diplomáztam a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ének-zenetanár, karvezető szakán.
Itteni tanulmányaim alatt tanulhattam Vikár Lászlótól, Olsvay Imrétől, Paksa Katalintól és még sok jeles népzenész-kutatótól.

Szvorák Katalin (Losonc, 1958. április 29. – ) népdalénekes, előadóművész.

Az ELTE magyar-könyvtár szakán szerzett diplomát. Első díjat kapott a Röpülj páva versenyen (1981), a Lajtha emlékversenyen (1988). 1983-tól 2005-ig magánénekesként dolgozott a Honvéd Művészegyüttesnél. 1990–92-ben Soros ösztöndíjas volt. A szentendrei Vujicsics Tihamér Zeneiskola tanára, több nyelven énekel. Tizenöt év alatt több mint kétezer koncertet adott három kontinensen, 31 országban.

- Losonc szülöttje
- Juhász és paraszt felmenők
- Mesés gyermekévek az Ipolymenti Pinc falujában
- Első szereplés háromévesen a falu kulturházának avatóján
- Klasszikus hegedülés és néptáncolás a fülekpüspöki Palócban
- Táncdaléneklési sikerek Kovács Kati számokkal, operett- próbálkozások
- Füleki iskolák
- Kétszeres győzelem a szlovákiai magyarok népdalversenyén (1976, 1978)
- ELTE magyar-könyvtár szak
- Eötvös kollégium
- Népművészet Ifjú Mestere (1980)
- Első díjak: Röpülj páva (1981), Lajtha emlékverseny (1988)
- Magánénekesi félállás a Honvéd Művészegyüttesnél (1983 - 2005)
- Soros  ösztöndíj (1990-92)
- Fülek város díszpolgára (1996)
- Liszt Ferenc-díj (2000)
- Hungaroton-díj (2001)
- Kodály Zoltán - díj (2002)
- Pinc díszpolgára (2006)
- Bartók Béla emlékdíj (2007)
- A szentendrei Vujicsics Tihamér Zeneiskola tanszakvezető népdaltanára (1996 - )
- A Szózat éneklése Mádl Ferenc Köztársasági Elnök beiktató ünnepségén
- Főszerep Diószegi L.:Tündérkert (1989),  Foltín J.: A lagzi (2001) c.

– A nyáron jelent meg lapunkban egy interjú Madarász Katalin nótaénekessel. Ő mesélte, hogy szülei kedves tanítványa voltál. Énekre, vagy táncra tanítottak?

– Katika édesanyja, Balogh Teruska néni kicsiny gyermek koromban tanított táncra, ezért első mesteremnek tekintem őt.

 – Ha megkérdezték a 10 éves Marcikát, hogy kicsi fiam, mi szeretnél lenni felnőtt korodban: mit válaszoltál?

 – Nagy hatással volt rám Homoki Nagy István Gyöngyvirágtól lombhullásig c.

 Ösztönlény– tele tűzzel

Madarász Katalin népdal- és nótaénekes

Gyerekkoromban gyűlöltem az úgynevezett „magyar nótát”. Kirohantam volna a világból is, amikor szüleim a Jó ebédhez szól a nótát vagy a Nótaszót nézték, hallgatták. Csak édesanyám húslevese tartott vissza rövid időre. Ma már szívesen nézném hetekig is a régi „sztárokat”, ha meglenne az a régi húsleves, s főleg, aki főzte. Nincsen már nóta sem, édesanyám sem, és húsleves is alig, ami van, az sem olyan.

Énekelni tűzzel, lélekkel, energiával

Beszélgetés Madarász Katalin népdal –és magyarnótaénekessel.

– Hallottam, hogy szüleiről utcát neveztek el Túrkevén. Igaz, hogy nagyszerű indíttatást kapott hazulról?

– Szüleimnek a népi kultúra iránti mély elkötelezettsége, vonzódása határozta meg egész életemet. Édesapám a népdal, édesanyám a néptánc-kincs avatott ismerője, gyűjtője és tanítója volt. Még a szólásokat is gyűjtötte.

Madarász Katalin népdal- és nótaénekes:

„A cigány dalokat nem azért kezdtem el énekelni, mert az jutott eszembe, hogy ezzel bármiféle sikereket lehetne elérni, hanem azért, mert hatott rám az az ősi erő, ami egy népnek a lelkét tükrözi, s erre csak a népdal alkalmas. A zene sok mindent el tud mondani. A magyar nótát én sem szerettem fiatal koromban, népdalos voltam, mert mindig is kíváncsi voltam a történelemre, hogy honnan jöttünk, kik vagyunk.

 II. Kecskeméti Prímásverseny

A Hagyományok Háza a kecskeméti Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központtal közösen prímásversenyt hirdet táncházzenész hegedűsök számára.
Pályázhat minden hagyományos magyar népzenét játszó hegedűs, aki 2009. szeptember 18-án már betöltötte a 18-ik, de még nem töltötte be a 35-ik életévét.
A népies műzenét, vagy népzenei feldolgozásokat játszó pályázók jelentkezését nem áll módunkban fogadni.
A versenyen nem indulhatnak a 2007.

Szeptember 17.
Szeptember 18.
Szeptember 19.
Szeptember 20.
Kiegészítő programok
Kiállítások

Szeptember 17. 18 óra XXII. Kecskeméti Népzenei Találkozó megnyitója Közreműködnek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszakának hallgatói.
Helyszín: Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központ

19 óra "Jadviga nótája"

a Fonó Zenekar és Závada Pál előadóestje
Helyszín: a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely

A Fonó Zenekar különleges helyet foglal el a magyarországi folkzenei palettán.

Az Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központ 2009. szeptember 17. és 20. között huszonkettedik alkalommal rendezi meg a Kecskeméti Népzenei Találkozót, mely az autentikus magyar népi kultúra Kárpát-medencei értékeinek népszerűsítését tűzte ki célul.

Az 1967-ben indult Kecskeméti Népzenei Találkozó a magyar népi kultúra XX. és XXI. századi reneszánszában központi szerepet játszik. Elősegíti annak a társadalmi (alkotói – befogadói) közegnek a kialakulását, amely népi kultúránk, népzenei anyanyelvünk autentikus gyökereit kívánja megismerni és megismertetni itthon és külföldön egyaránt.