- Losonc szülöttje
- Juhász és paraszt felmenők
- Mesés gyermekévek az Ipolymenti Pinc falujában
- Első szereplés háromévesen a falu kulturházának avatóján
- Klasszikus hegedülés és néptáncolás a fülekpüspöki Palócban
- Táncdaléneklési sikerek Kovács Kati számokkal, operett- próbálkozások
- Füleki iskolák
- Kétszeres győzelem a szlovákiai magyarok népdalversenyén (1976, 1978)
- ELTE magyar-könyvtár szak
- Eötvös kollégium
- Népművészet Ifjú Mestere (1980)
- Első díjak: Röpülj páva (1981), Lajtha emlékverseny (1988)
- Magánénekesi félállás a Honvéd Művészegyüttesnél (1983 - 2005)
- Soros  ösztöndíj (1990-92)
- Fülek város díszpolgára (1996)
- Liszt Ferenc-díj (2000)
- Hungaroton-díj (2001)
- Kodály Zoltán - díj (2002)
- Pinc díszpolgára (2006)
- Bartók Béla emlékdíj (2007)
- A szentendrei Vujicsics Tihamér Zeneiskola tanszakvezető népdaltanára (1996 - )
- A Szózat éneklése Mádl Ferenc Köztársasági Elnök beiktató ünnepségén
- Főszerep Diószegi L.:Tündérkert (1989),  Foltín J.: A lagzi (2001) c.

– A nyáron jelent meg lapunkban egy interjú Madarász Katalin nótaénekessel. Ő mesélte, hogy szülei kedves tanítványa voltál. Énekre, vagy táncra tanítottak?

– Katika édesanyja, Balogh Teruska néni kicsiny gyermek koromban tanított táncra, ezért első mesteremnek tekintem őt.

 – Ha megkérdezték a 10 éves Marcikát, hogy kicsi fiam, mi szeretnél lenni felnőtt korodban: mit válaszoltál?

 – Nagy hatással volt rám Homoki Nagy István Gyöngyvirágtól lombhullásig c.

 Ösztönlény– tele tűzzel

Madarász Katalin népdal- és nótaénekes

Gyerekkoromban gyűlöltem az úgynevezett „magyar nótát”. Kirohantam volna a világból is, amikor szüleim a Jó ebédhez szól a nótát vagy a Nótaszót nézték, hallgatták. Csak édesanyám húslevese tartott vissza rövid időre. Ma már szívesen nézném hetekig is a régi „sztárokat”, ha meglenne az a régi húsleves, s főleg, aki főzte. Nincsen már nóta sem, édesanyám sem, és húsleves is alig, ami van, az sem olyan.

Énekelni tűzzel, lélekkel, energiával

Beszélgetés Madarász Katalin népdal –és magyarnótaénekessel.

– Hallottam, hogy szüleiről utcát neveztek el Túrkevén. Igaz, hogy nagyszerű indíttatást kapott hazulról?

– Szüleimnek a népi kultúra iránti mély elkötelezettsége, vonzódása határozta meg egész életemet. Édesapám a népdal, édesanyám a néptánc-kincs avatott ismerője, gyűjtője és tanítója volt. Még a szólásokat is gyűjtötte.

Madarász Katalin népdal- és nótaénekes:

„A cigány dalokat nem azért kezdtem el énekelni, mert az jutott eszembe, hogy ezzel bármiféle sikereket lehetne elérni, hanem azért, mert hatott rám az az ősi erő, ami egy népnek a lelkét tükrözi, s erre csak a népdal alkalmas. A zene sok mindent el tud mondani. A magyar nótát én sem szerettem fiatal koromban, népdalos voltam, mert mindig is kíváncsi voltam a történelemre, hogy honnan jöttünk, kik vagyunk.

 II. Kecskeméti Prímásverseny

A Hagyományok Háza a kecskeméti Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központtal közösen prímásversenyt hirdet táncházzenész hegedűsök számára.
Pályázhat minden hagyományos magyar népzenét játszó hegedűs, aki 2009. szeptember 18-án már betöltötte a 18-ik, de még nem töltötte be a 35-ik életévét.
A népies műzenét, vagy népzenei feldolgozásokat játszó pályázók jelentkezését nem áll módunkban fogadni.
A versenyen nem indulhatnak a 2007.

Szeptember 17.
Szeptember 18.
Szeptember 19.
Szeptember 20.
Kiegészítő programok
Kiállítások

Szeptember 17. 18 óra XXII. Kecskeméti Népzenei Találkozó megnyitója Közreműködnek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszakának hallgatói.
Helyszín: Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központ

19 óra "Jadviga nótája"

a Fonó Zenekar és Závada Pál előadóestje
Helyszín: a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely

A Fonó Zenekar különleges helyet foglal el a magyarországi folkzenei palettán.

Az Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központ 2009. szeptember 17. és 20. között huszonkettedik alkalommal rendezi meg a Kecskeméti Népzenei Találkozót, mely az autentikus magyar népi kultúra Kárpát-medencei értékeinek népszerűsítését tűzte ki célul.

Az 1967-ben indult Kecskeméti Népzenei Találkozó a magyar népi kultúra XX. és XXI. századi reneszánszában központi szerepet játszik. Elősegíti annak a társadalmi (alkotói – befogadói) közegnek a kialakulását, amely népi kultúránk, népzenei anyanyelvünk autentikus gyökereit kívánja megismerni és megismertetni itthon és külföldön egyaránt.

Tudtátok, hogy idén született új országos és egyben világrekord magyar nóta és népdal kategóriában?

Júliusban Újszentmargita Község Önkormányzata három napig tartó rendezvény-sorozat nagyszerű lebonyolításával büszkélkedhet, immáron negyedszerre! Ezen a Margitai Sokadalmon állították fel az új rekordot július 12-én, 3307 perc folyamatos éneklés eredményeképpen 20 település 500 fellépőjével. Ez idő alatt 2500 (! - én harmincat, ha el tudnék énekelni...)  magyar nótában és népdalban gyönyörködhettek a résztvevők, és érdeklődők, akik között voltak népdal körök, egyéni résztvevők, kórusok is.

 Születése óta (1957) a zene bűvöletében él, édesanyja révén is, aki zenepedagógus – Kodály Zoltán egykori tanítványa. Különösen a népdalok világa ragadta meg, ezek előadásával már kislány korában felfigyeltek tehetségére. Mára már világhírű művész, aki a legrangosabb koncert-termekben lép fel.
Minden magyarországi díjat megkapott, amit egy művész elnyerhet: „Az év énekesnője” (1984), „Liszt Ferenc-díj” (1991), „Kossuth-díj” (1999), „Prima Primissima-díj” (2003), „Magyar Köztársaság Érdemrend Középkereszt” (2005).