Találkozásom a népdallal a legegyszerűbb módon történt: a nóták házhoz jöttek, már gyerekkoromtól kezdve. Nyolc idősebb testvérem eljárt napszámos, átaljás munkára, bálba és lakodalomba. Gyakorta tértek haza avval: tanultam egy szép új nótát. Mi többiek pedig siettünk azt átvenni, hogy aztán disznótorok, névnapok és más családi ünnepek alkalmával sorra daloljuk mindahányat.

 Szombaton kezdi vetíteni a csatorna a Fölszállott a páva 2012-t, amelyben néptáncosok és népzenészek új generációja mutatkozik be. Az MTVA szerint újra divatba jöhet a népi kultúra.

Zöld az erdő - videó

Zöld az erdő (a Magyarországon cigány himnuszként ismertté vált dal zeneszerzője Zsigó Jenő,

Andrea fellépése Stockholmban, 2008. decemberében, az Emberi Jogok Napján rendezett gálakoncerten. A cigány himnuszt énekli, két változatban. Közvetlenül színpadralépése előtt Stig Johnell, az Amnesty International képviselője beszélt a roma kisebbségek olaszországi helyzetéről

1960. május 1-jén születtem a székelyföldi Gyergyóditróban, Budapesttől 700 kilométernyire keletre.

A marosvásárhelyi zenei érettségi után a kolozsvári “G. Dima” Zeneművészeti Főiskolán folytattam tanulmányaimat, zeneszerzés szakon, a komponálás mellett gyűjtöttem és játszottam az erdélyi hangszeres és vokális népzenét. Tagja voltam a Bodzafa táncház-zenekarnak (Kolozsvár). Az egyetem elvégzése után az akkori romániai kötelező kihelyezési rendszer keretében két évig Nagyenyeden tanítottam, kórust vezettem és gyűjtöttem a környék népzenéjét.

ÚJ PÁTRIA

Az Utolsó Óra program gyűjteményéből

Felső-Maros mente - Luc menti népzene

Népzene Tancsról (Tonciu)

Bevezető

Nagy kaland várja azokat, akik hallgatják a FONO Records Utolsó Óra CD-it. Sokan ta­pasztalhattuk, nekivágva a világnak nyugatra, északra, délre vagy keletre, hogy sokáig az isme­rős arcok jönnek szembe, az emberi alkotások is csak lassan, fokozatosan öltenek más formá­kat, és válnak lassan szokatlanná, majd idegenné.

1997-ben ütött az Utolsó Óra: a drámai címet viselő gyűjtőprogram keretében Budapestre hívták a Kárpát-medencei népzenei együtteseket, hogy egy stúdióban a nekik jutó öt nap alatt átadjanak mindent, ami a térség hangszeres népzenéjéből még megmaradt – írja a nol.hu. A gyűjtés Erdéllyel indult – nemcsak a magyar anyagokat keresték –, aztán következett a Felvidék, majd a mai Magyarország, a Délvidék és Kárpátalja területe.

A négyéves program során igyekeztek rögzíteni a Kárpát-medence népzenéjének és táncainak még fellelhető darabjait, azután pedig a Hagyományok Háza nekifogott, hogy közkinccsé tegye az anyagot.